×

Betűméret növelése

Szürke árnyalat

Éles kontraszt

Olvasható betűtípus

Események

Névnaposok: Adolár, Anasztáz, Anzelm, Anzelma, Konrád, Kurt, Simeon, Zekő, Zelma, Zelmira, Zsombor

Felcsúti Hírlap

Hulladéknaptár

Hulladéknaptár

Pályázatok






Magunkról


Felcsút

Felcsút község Fejér megyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre található.

Fekvése

A Mezőföld északkeleti részén, a Váli-víz jobb partján terül el. A falu főutcája a 811. számú főút, mely Székesfehérvárral és Bicskével köti össze a települést. Felcsút településrésze Szúnyogpuszta, mely falu centrumától 2 km-re fekszik nyugati irányban. 2011-es adatok szerint Szúnyogpuszta lakónépessége 62 fő, a lakások száma 15. Szúnyogpusztán a Pák-To Kft. telephelye üzemel, mely étkezési tyúktojástermeléssel előállításával és értékesítésével foglalkozik.

Története

Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ez idő tájt pusztulhatott el. Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is. 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott. Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése. 1716-ban a faluba új telepesek érkeztek. 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért. Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel. Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn. A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén – április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet. Az 1945-ös földosztás során a község lakossága 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok. A település infrastruktúrája kiváló. 2014-ben került átadásra a Faluház, mely egy többfunkciós szolgáltató épület közösségi teremmel, bankfiókkal, konditeremmel, háziorvosi, fogorvosi rendelőkkel, gyógyszertárral. Ugyancsak itt működik a védőnői szolgálat is. 2019-ben a Kastély Óvoda és Bölcsőde új bölcsődei szárnya is elkészült, mellyel a Váli-völgyben elsőként biztosít a település bölcsődei ellátást a legkisebbek számára. A település múltjának emlékeivel a Tájházban ismerkedhetünk meg, és 2019-től a Képtár mutatja be a Váli-völgy híres festőművésze, Kokas Ignác hagyatékát. A Bicske-Székesfehérvár vasútvonal felhagyott szakaszán a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány beruházásában a Vál-völgyi Kisvasút 2015-ben elsőként megépült szakasza a Pancho Aréna – Felcsúti Állomás – Alcsúti Arborétum megállók között üzemel. Kiemelkedő és nemzetközileg elismert a Makovecz-stílusban megépült Pancho Aréna, valamint a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont épületegyüttese.


Nevezetes személyek

  • Klárné Angyal Lenke (Felcsút, 1839 – Kömlőd, 1926) színésznő, a Népszínház művésze
  • Letenyei Lajos (Felcsút, 1822. február 6. – Felcsút, 1868. szeptember 27.) mezőgazdász, gazdasági író, földbirtokos, a helyi középiskola névadója
  • Orbán Viktor miniszterelnök a településen nevelkedett.